Herbstgold Fesztivál
Napfelkelte
Hogyan máshogy lehetne nevezni, mint napfelkeltének, amikor egy vonósnégyes először mutatkozik be nyilvánosan? És honnan máshonnan kaphatná az együttes a nevét, mint Euridikéről, akit Orfeusz megment a túlvilágról, s visszavezet a napfénybe? S melyik darab illene ide jobban, mint Haydn Napfelkelte címet viselő vonósnégyese, az elsőhegedű elegánsan magasba ívelő gesztusával? Amikor erre a koncertre sor kerül, az együttes már maga mögött tudhat egy egész éves intenzív tréninget – Peter Goetzelnél, a Bécsi Filharmonikusokban egykoron évtizedeken keresztül játszó hegedűművésznél, aki kamarazenészként sokszor a brácsa szólamot veszi át. Az Eurydice Quartet az ő kiváló tapasztalatával felvértezve mutatkozik be, s a publikum ennek a metamorfózisnak eredményét élvezheti, rögtön három olyan művel, amelyek személyes áttöréseket prezentálnak: Schubert drámai c-moll vonósnégyese az érett vonósnégyesek sorát nyitja meg, Debussy egyetlen darabja e műfajban új hangzásvilágot teremt – Webern tanulmánya pedig óvatosan kaput nyit a modern zene világába.