Fraknó Várának levéltára
Az Esterházy hercegi levéltár egy része Fraknó Várában található. Az itt őrzött levéltári anyagok az Esterházy család gazdasági ügyleteit dokumentálják, és betekintést adnak a család történetébe.
A levéltár alapjai
A levéltár kezdetei valószínűleg az Esterházy-éra előtti időszakra nyúlnak vissza, mert egy 1622-ből származó átadási leltár már akkoriban meglehetősen gazdag levéltári anyagról – telek-, árva- és jegyzőkönyvekről – tesz említést.
Az Esterházy család következetesen végezte az archiválást, így a rohamosan növekvő levéltár egyre nagyobb helyet foglalt. A déli szárny bővítése során a XVII. század elején a kápolna szomszédságában új levéltári helyiségeket építettek. Ezenkívül a kincstár mellett is berendeztek egy levéltári helyiséget, amelyben azután a legfontosabb tulajdoni okmányokat és családi dokumentumokat őrizték.
A levéltár felosztása
Amikor az Esterházy-javakat 1921-ben burgenlandi és magyar részre osztották, a levéltárat is kettéválasztották. A családi vonatkozású dokumentumok Budapestre, a Magyar Országos Levéltárba kerültek, az Esterházyak gazdasági levéltára pedig Fraknó várában maradt.
Napjainkban összesen 25 termet használnak levéltárként. A levéltári anyagok egymás mellé helyezve összesen körülbelül 10 kilométer hosszúságúak lennének.
Állagmegőrzés és tudományos kutatás
2000-ben a Burgenlandi Tartományi Levéltárral együttműködésben elkezdődött a fontos és fokozottan veszélyeztetett anyagok mikrofilmes rögzítése. A kutatók a mikrofilmolvasó segítségével betekinthetnek a mikrofilmekbe, másolatokat nyomtathatnak, illetve a további feldolgozás céljából elektronikus adathordozókra másolhatják az adatokat. Újabb 20.000 oldal mikrofilmen való rögzítésére az idén is sor kerül. A fraknói és kismartoni uradalom (1526-tól keletkezett) legrégibb telekkönyveit a bécsi Papírrestaurálási Intézetben restaurálják.