Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Kedd - péntek csak vezetett túrák
Szombat, vasárnap és ünnepnapokon 10:00-17:00 óra

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Hétfőn és szerdától vasárnapig, valamint ünnepnapokon 10.00-16.00 óra csak vezetett túrák
Téli jegy vezetett túrával magyar nyelven:
Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 12.00 órakor

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Csütörtök- vasárnap, valamint ünnepnapokon 10:00-16:00 óra

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Csoportoknak megbeszélés szerint foglalható vezetés

Nyitvatartási idő

Fraknó Várának története

Fraknó vára Burgenland egyik legismertebb jelképe. A Rozália-hegység nyúlványán már messziről feltűnik domináns épületkomplexuma.

A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került, akik azt Weißpriach és Hardegg grófjainak adták zálogba. Ebben az időszakban a várban nem történtek jelentős építészeti változtatások.

Mivel Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat, amely négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált. Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését. Elkészült az alaposan megerősített bástyaöv, 1632-től a várkápolnán, 1642-tól pedig a kincstáron, illetve az új lakószárnyakon dolgoztak.


Fia, Pál a XVII. század második felében Domenico Carlone tervei alapján és a hercegi építőmester, Simone Retacco kivitelezésében kezdte el a fellegvár kiépítését. Az építési munkálatok során a művészi elemekre is nagy hangsúlyt fektettek: az ellenálló erődítményt dekoratív falfestmények, szobrokkal díszített főkapuk, egy barokk lovas szobor, valamint egy 1707-ben felfüggesztett, 2,5 m hosszú krokodil is ékesítette.

Erődítményből családi kincstár

Pál herceg halála után az erődítmény rendeltetése is megváltozott: már nem biztonságos lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált.


A XVIII. század 70-es éveiben Ferdinand Mödlhammer hercegi építész vezetésével került sor a tetőszerkezet megemelésére és felújítására, illetve a belső terek renoválására. A barokk várkápolnát Franz Storno 1887-ben a historizmus ízlésének megfelelően restaurálta, melyet 2000-ben újra teljesen felújítottak. A belső udvart díszítő barokk falfestményeket az évszázadok során többször is lemeszelték. A festmények helyreállításai munkálatai 1993-ban kezdődtek meg és 2004-ben zárultak le. A fellegvár színpompás barokk épületegyüttesként jelenleg az Alpoktól északra fekvő terület gyöngyszeme.


Több: