A termek renoválása
Az Esterházy Magánalapítvány megalapítása óta folyó nagyszabású és költséges restaurálási munkálatoknak köszönhetően Fraknó Várát sikerült a nagyközönség előtt megnyitni, valamint az utókor számára megőrizni. Különösen kiemelendő a belső udvar falfestményeinek feltárása és konzerválása, a barokk kastély egykori színpompájának és csillogásának helyreállítása.
Megőrízni és feltárni
A díszudvar falfestményei
A XVII. századi magyar nemesi székhelyeket a masszív külső és a belső barokk pompa jellemezte, aminek Fraknó vára az egyedüli teljes egészében megmaradt példája. Miután I. Esterházy Pált 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a várat hercegi törzshelyévé és műgy üjteményei központjává tette. A vár falfestményekkel történő díszítése és lovas szobra felállítása 1691-ben zárult le: az átalakítások igazi udvari pompát kölcsönöztek a várnak.
A belső udvar barokk díszteremként funkcionált, így ez volt a vár központja, kialakítását és tartalmát tekintve ez az épület fő látványossága. A secco-technikával készült színpompás barokk falfestmények oszlop- és párkányábrázolásaikkal, illetve a 130 császári portréval a domború faldíszeket helyettesítik, és közel 1000 négyzetméternyi felületükkel az Alpoktól északra fekvő területen található legnagyobb ilyen alkotásoknak tekinthetők.
A festmények már a 18. század elején korszerűtlennek tűntek, ezért lemeszelték őket. A mészrétegek kezdetben jól védték a festményeket, azonban a negatív környezeti behatások – például a savas eső – miatt a mészrétegek lassan tönkrementek.
A festékréteg szerves kötőanyagait baktériumok és gombák támadták meg, a gipszesedés (a festékrétegben található mész átalakulása) és a mészcsurgás (a mész felületen való kicsapódása) pedig tovább rongálta a festményeket. 1991 és 2005 között az Esterházy Magánalapítványnak sikerült a rendkívüli falfestményeket az osztrák műemlékvédelmi hivatal és a burgenlandi tartományi kormány segítségével a nagyszabású és költséges restaurálási munkálatoknak köszönhetően helyreállíttatnia.
A homlokzaton található festmény hiányzó részeit – a nyugati és északi homlokzaton nagyrészt elpusztultak a falfestmények – csak azokon a helyeken egészítették ki visszafogottan, ahol korábban csupán dekoratív elemek díszítették a falat. Így a látogatók számára sikerült újra életre kelteni a belső udvar barokk pompáját. A belső udvar – a fellegvár tulajdonképpeni díszterme – a vezetések reprezentatív kezdőpontja, és ez a pompázatos látvány fogadja a várba belépő látogatót is.
Belső termek- a barokk díszei és színei
A fellegvár reprezentációs helyiségei: barokk színek
Fraknó várának fellegvárában a lakó- és reprezentációs helyiségek pompájában tekinthető meg az Esterházy ősgaléria.
A nagy kandallókat, kályhákat, falfestményeket és csodálatos barokk ajtókat rejtő történelmi helyiségeket az elmúlt két évben átfogóan restaurálták. A helyiségek a legmodernebb múzeumi és biztonságtechnikai megoldások szinte láthatatlan alkalmazása után újra a barokk eleven színeiben pompáznak.
A színbőség idegenül hathat a modern kor emberére, az ősgaléria képeivel azonban harmonikus, barokk színekben ragyogó művészeti összhatást eredményez.
Költséges restaurálási munkálatok
Első ízben láthatók az elmúlt években nagy költségen feltárt színpompás, indadíszes és allegorikus alakokat ábrázoló festmények, amelyek a XVII. századi barokk várakban folyó életet ábrázolják. Nagy anyagi ráfordítással mintegy 20 barokk ajtó restaurálására is sor került, így ezek is történelmileg hű színekben csodálhatók meg.
Az ajtók nemes antracitja hatásosan érvényesül az eredeti színűre helyreállított falak mellett.
Érdemes megtekinteni azt a kis puttót, amely szappanbuborékokat fújva idézi az elmúlást, illetve az egykori hercegi lakóhelyiségek néhány ajtajának élénk színekkel márványozott felületét.
Mindezzel újra kézzelfoghatóvá válik, hogy a XVII. és XVIII. században miért nevezték Fraknó várát kastélynak.