Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

naponta 10.00 - 17.00 óra között

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

2020. május 1 - november 3.
nyitva naponta 10.00 - 17.00 óra között
pénztárzárás 17.00 óra

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Péntek – vasárnap és ünnepnapokon 9.00 -17.00 óra

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Péntektől vasárnapig, valamint ünnepnapokon német nyelvű vezetések 10.30 és 15.30 órakor

Nyitvatartási idő

Kastélypark

Vom italienischen Barockgarten zum englischen Landschaftsgarten

Amikor gróf Esterházy Miklós a XVII. században zálogbirtokosként birtokba vette a kismartoni uradalmat, az akkori vártól északra egy kis várkert, keletre pedig az úgynevezett „Tendelgarten” volt található. Valószínű, hogy a dísznövények mellett már haszon- és gyógynövényeket is termesztettek itt.

I. Esterházy Pál herceg uralkodása alatt a régi várat korai barokk stílusú kastéllyá építették át. Az apjától örökölt régi virágoskert mellett Pál 1659-ben konyhakertet létesített. 1682 és 1683 között a virágoskertet északi irányban kibővítették, és olasz stílusú díszkertté (hort italico) alakították, amely egy szabályos útrendszerből és négyszögletes virágágyásokból állt. A kertet antik és ótestamentumi nőalakok szobrai, valamint szökőkutas vízmedencék díszítették.


Miután 1734-ben, a nagykorúság elérése után II. Pál Antal lett a hitbizomány haszonélvezője, a meglévő kertet 1740-től barokk stílusú kertté kívánta átalakíttatni. A tervek elkészítésével Louis Gervaist, egy lotharingiai kertépítő mérnököt bízott meg, aki 1749-ben nagyszerű tervet mutatott be. Az elképzelés azonban abban a formában mégsem valósult meg.

Több tervvázlat után, amelyeket valószínűleg már nem Louis Gervais készített, a kertet valóban egyszerűbb kivitelben alakították ki, amely ebben a formában mindaddig változatlan maradt, míg 1794-ben II. Esterházy Miklós át nem vette az uradalmat.

II. Esterházy Miklós herceg Jean-Jacques Rousseau tisztelője volt, és a „természetes stílusú” kerteket kedvelte. 1797-ben főkertészét, Matthias Pöltöt bízta meg a II. Esterházy Pál Antal által létesített kert átalakításával. 1800-ban Pölt engedélyt kapott arra, hogy megvalósítsa a narancsházra (1803) és az újabb üvegházakra vonatkozó terveit. 1801 és 1803 között a meglévő kerttől északra több telket is megvásároltak, ezzel a kert területe több mint kétszeresére nőtt.

1803-ban Charles Moreau megbízást kapott a kert felújítására. 1811 és 1828 között a XIX. század egyik legszebb – mezőkkel, erdős területekkel, tavakkal és patakokkal, facsoportokkal és egyedül álló fákkal tarkított, utakkal behálózott - tájkertje jött létre. A fantáziadúsan kialakított, antikizáló kerti építmények, mint pl. a Leopoldina-emlékkápolna, a narancsház, a gépház, valamint a park határain kívül található ún. Mária-templom (gloriett) harmonikusan illeszkednek a tájba.
A Leopoldina-emlékkápolna

A kastélypark művészetileg legjelentősebb alkotása a Leopoldina-kápolna, amelyet egy mesterségesen kialakított sziklás dombra emeltek. A mellette lévő hasadékból vízesés tör elő, amely egy tóba ömlik. A mesterségesen kialakított sziklák között egy út vezet a kápolnához, amelyben Antonio Canova olasz szobrász Esterházy Leopoldina hercegnőről cararrai márványból alkotott szobra áll. II. Esterházy Miklós ezzel a kápolnával őrizte szeretett leánya, Leopoldina emlékét.

Mehr: