Opera a Kőfejtőben 2024: AIDA
Egyiptom a fáraók korában – és egy titkos, elképzelhetetlen szerelmi kapcsolat: a rabszolgaként fogvatartott Aida és Radamesz hadvezér együtt szeretnék leélni az életüket, de ezt nem kizárólag különböző társadalmi helyzetük akadályozza meg. A szenvedélyes fáraólány, Amnerisz is szemet vetett a daliás hadvezérre, és a félénk rabszolgalányban a vetélytársát látja. Senki sem sejti, hogy Aida az etióp király foglyul ejtett lánya. Amikor Ízisz Radameszt nevezi ki az etiópok elleni harcokban az egyiptomi seregek élére, Aida lelkiismereti válságba kerül. Ezt súlyosbítja az a helyzet, hogy Ramadesz Aida apját, az etióp királyt, Amonasro-t is fogjul ejti. Aida kettőjük szerelmét kihasználva kicsikarja Radamesztől az Etiópia elleni titkos katonai stratégiát. A korábban hősként ünnepelt hadvezért, árulónak kiáltják ki és halálra ítélik. Még Amnerisz sem tudja elérni a kemény ítélet enyhítését. A szerelmesek csak életük utolsó órájában találhatnak igazán egymásra.
Verdi Aida-ja a szerelem halhatatlanságáról szóló remekmű. Az igéző szépségű operadarabban nagy és látványos tömegjelenetek állnak szemben a szenvedélyes, az egyes szereplők vágyait és konfliktusait felvonultató, szinte már kamarajátékba illő, intim jeleneteivel. Misztikus összeesküvések a templomban, éjszakai találkák a Nílus partján, vagy éppen a fényes győzelmi jelenet: az olasz opera nagy mestere minden jelenethez, hangulathoz mesterien illeszti a pont odaillő, érzelmeket felkorbácsoló dallamot. Aida lírai áriáival, Radamesz álmodozó, románcával és a győzelmi jelenettel Verdi az operairodalom felejthetetlen fülbemászó dallamait alkotta meg, míg Aida apjával, valamint a fáraólánnyal, Amnerisszel vívott harcai pedig a darab zenei-pszichológiai állomásainak csúcspontjai. Verdi operája minden másik operánál harmonikusabban illeszkedik a kőfejtő zord, sziklás tájába.
