Májusi Fesztivál

Május 13., 19:30 óra, Haydn Terem: Bécsi Filharmónikusok

Bécsi Filharmónikusok
vezényel: Riccardo Muti

„Haydn a zene építőmestere” – fogalmaz lelkesedéssel Riccardo Muti, hozzátéve: „Éppen ezért Haydn, és nem Mozart ver hidat Beethoven felé.”

Az olasz maestro a Bécsi Filharmonikusok egyik legmeghatározóbb, legnagyobbra becsült karmestere. 1971-es bemutatkozása óta – amely Herbert von Karajan meghívására, a Salzburgi Ünnepi Játékokon történt – megszakítás nélkül ápol szoros művészi kapcsolatot a zenekarral, több mint ötszáz koncertjüket vezényelve. Az együttműködésében kiemelt helyet foglal el a Filharmonikusok 150 éves jubileumának hangversenye, valamint hét újévi koncert; emellett több mint száz előadás fűzi a Bécsi Állami Operához is.

A zenekar különleges bizalommal fordul felé mindahányszor saját hagyományainak gondos megőrzése áll az előtérben – ezen belül is kivételes jelentőséggel bír a bécsi klasszika.

Amikor Riccardo Muti vezényletével a Bécsi Filharmonikusok megnyitják az Esterházy-kastély pünkösdi koncertsorozatát, akkor a helyszínhez kapcsolódó két művész, Haydn és Beethoven világát tudatosan kötik össze. Kevés mű világít rá olyan érzékletesen kettejük szoros szellemi rokonságára – az egykori mester és tanítvány kapcsolatára –, mint Haydn 88. szimfóniájának és Beethoven IV. szimfóniájának játékos, finoman humoros meglepetései.

Mindkét alkotásra érvényes Muti kedvelt latin mottója: „Cum parvis componere magna” – azaz: kis dolgokból nagy dolgokat alkotni.

A két szimfónia Richard Strauss játékosan ironikus historizmussal megspékelt, a klasszikus eszményt új megvilágításba helyező, Az úrhatnám polgár című darabját fogja közre.

Május 15., 19:30 óra, Haydn Terem: Sir Schiff András szólóestje

Sir Schiff András , zongora

Ludwig van Beethoven! „Valószínűleg nincs még egy zeneszerző, akinek a művei ennyire sokfélék lennének és karakterükben ennyire különböznének egymástól!” mondja Schiff András. “Tudatosan vártam Beethoven interpretálásával, és előbb megtanultam Bach, Haydn, Mozart, Schubert és sok más zeneszerző repertoárját. Tapasztalatra tettem szert és mindeközben nőtt az önbizalmam, és egyszercsak elérkezett az idő, amikor elkezdtem Beethoven műveivel is foglalkozni.”Hogyan összegzi véleményét a neves zongorista? „Beethoven zenéje átformálja előadóját és hallgatóját egyaránt, mindketten jobb emberré válnak. Kevésbé hiúk, kevésbé kicsinyesek, sokkal nagyvonalúbbalúk és bátrabbak lesznek. Beethoven zenéje valóban forradalminak számít, de hagyományok tisztelete is tetten érhető muzsikájában. Ő maga is lázadó diák volt, aki állította, hogy nem lehet Haydntől semmit tanulni. Később azért revidiálta ezt a véleményét, és ezernyi példát lehetne életművéből kiragadni, ahol tetten érhető Haydn befolyása, így például a variációs tételekben, a motivikus munkájában, valamint merészségében. Beethoven ezekben az előbb említett pontokban és a humorosságában is sokkal több rokonságot mutat Haydnnel, mint Mozarttal.“ Fenségesség és szellemesség, monumentalitás és elegancia, szív és értelem: Schiff András interpretációjában életre kelti Haydn és Beethoven muzsikájának sokszínűségét és mélységét.

Május 16., 19:30 óra, Haydn Terem: Mise az ősbemutató helyszínén

vezényel: Sir John Eliot Gardiner
The Constellation Choir & Orchestra

Talán Beethoven maga is elmondott egy Uram irgalmazz (Kyrie eleison) könyörgést, amikor Esterházy herceg megbízta egy új mise, a napjainkban a Kismartoni becenévre hallgató, megírásával. Amikor ugyanis a megrendelő egyszer rákérdezett a munka előrehaladására, azt a választ kapta, hogy „aggodalommal nyújtom át Önnek a misét, mivel Ön, legkiválóbb hercegem, a nagy Haydn utánozhatatlan mesterműveihez szokott”.

Bár Beethoven ezzel a pompás C-dúr misével követi a Haydni tradíciót, ugyanakkor saját elképzeléseit is határozottan megvalósítja, így például mikor a mű végén visszatér szimbólikusan a Kyrie. A meglepetés nem is maradt el, a bemutatón a herceg ajkát nem egy „Gloria!” felkiáltás hagyta el, hanem inkább kudarcként tekintett a műre – talán azért is, mert az mintha a templomból egyenesen a koncertterembe vezetne.

A mű mára elfoglalta méltó helyét a zeneirodalomban, Beethoven első, önálló rangú nagy miséjeként tartják számon, és a 2027-es jubileumi Beethoven-évben ismét remek előadók interpretációjában tér vissza Kismartonba.

Május 17., 11:00 óra, Haydn Terem: Beethoven finálé

vezényel: Sir John Eliot Gardiner
Isabelle Faust, hegedű
Jean-Guihen Queyras, cselló
Sir Schiff András, zongora
The Constellation Choir & Orchestra

Sztárelőadók mutatják be a határokat feszegető Beethovent a fesztivál záró, matinékoncertjén. Műsoron a zongora- és zenekari művei, de azért ennél mégiscsak sokkal többről van szó. Az első darab a hármasverseny, azaz a versenymű hegedűre, zongorára és csellóra, Beethoven egyedi elképzelése a francia ízlés szerinti sinfonia concertante-ról: olyan mint egy muzsikáló panorámafestmény, impozáns és kifinomult, teli elegánsan kibontakozó örömzenével. A szünet után felcsendülő darab egy szintén nem szokványos versenymű, hanem egy fantázia, a magával ragadó Kórusfantázia, melyet a Theater an der Wien fűtetlen színpadán egy maratoni ősbemutatón mutattak be 1808. december 22-én. A zongora drámaian sötét hangjai vezetik be a zenekart és egy bájosan felcsendülő C-dúr melódiát, majd eljutunk a 16 évvel későbbi Örömódára emlékeztető kórusbetétig, és ezt a hasonlóságot le sem lehet tagadni és nem is szorul magyarázatra. Az emberség pünkösdi himnusza.