2025.01.27
ÉLET.TÖRTÉNET. pályázatot indít a fiataloknak a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány

A Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány élet.történet. pályázatot hirdet 16—22 éves fiatalok számára a Budapesti Goethe Intézet, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány és Polgár András, Olti Ferenc és Szakonyi Péter partneri együttműködésében. A szervezők az írásokon keresztül remélnek betekintést nyerni a mai fiatal generáció életébe, gondolataiba és tapasztalataiba. Pályázni május 2-ig lehet a www.elettortenet.com oldalon.
Január 27-én, a projekt ismertetésének keretében a sajtó nyilvánossága előtt kerekasztal-beszélgetést tartottak a budapesti Goethe Intézetben. A vendégeket Miriam Bruns, a Budapesti Goethe Intézet igazgatója köszöntötte.
„A projektet a holokauszt 80. évfordulója alkalmából, az elnémítottak és áldozatok előtti tisztelgésként indítjuk útjára, és célunk, hogy hangot adjunk a napjainkban éppen annyira aktív és véleménnyel bíró 16—22 éves korosztálynak, mint amilyenek az 1930-as években élt zsidó fiatalok voltak” – emelte ki Németh Péter, a Népszava főszerkesztője köszöntőjében.
Elmondta, hogy pályázni a www.elettortenet.com oldalon lehet 2025. január 27-től, az élettörténeteket 2025. május 2-ig kell feltölteni a honlapra. A győztes pályázatokat 2025. június 13-án hirdetik ki. Öt pályamunkát jutalmaznak összesen 2.550.000 forint értékben, a fődíj 1 millió forint. Kitért arra is, hogy mivel az 1930-as évek eredeti pályázatai is elsősorban tudományos céllal készültek, ezért cél, hogy a díjkiosztó ünnepséghez egy tudományos konferencia is kapcsolódjon.
A kerekasztal résztvevői Karsai László történész, holokausztkutató, Horváth Patrícia színházrendező, a projekt ötletgazdája és vezetője, az élettörténet-pályázatok elbírálását vállaló Freeszfe részéről Upor László elnök és Németh Gábor író, valamint Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány igazgatóhelyettese, a projekt társszervezője voltak. A beszélgetést Batka Zoltán, a Népszava újságírója vezette.
Karsai László történész Batka Zoltán kérdésére a holokauszt egyediségéről és arról beszélt, hogy más népirtással összehasonlítható-e.
Horváth Patrícia színházrendező, a projekt vezetője kitért az ötlet eredetére, a Berlinben és a lengyelországi Vilnóban (ma Vilniusban), az 1930-as évek zsidó értelmiségiek által létrehozott Jiddis Tudományos Intézet (YIVO) korabeli élettörténet-pályázataira, ezen belül is a 2017-ben megtalált, több száz zsidó fiatal életírására.
A YIVO, azaz Yidisher Visnshaftlekher Institut tulajdonképpen a világ egyik első társadalomtörténeti kutatóintézete, mely jelenleg New York-ban működik, három önéletrajz-pályázatnak is az életre hívója volt az 1930-as években, melyeket a legnagyobb zsidó újságok címlapján közzétett felhívással indítottak el. Az intézet célja az volt ezzel, hogy a válaszút előtt álló világ történései közepette információkat gyűjtsenek a zsidó fiatalok mindennapi életéről.
Kiemelte, hogy a jelenlegi pályázat főbb vonalakban megegyezik az 1939-es felhívással, ellenben nem szorítkozik egy adott vallási, vagy bármilyen más csoport megszólítására, hanem a teljes társadalom 16—22 éves korosztályára terjeszti ki azt. Az alapvető kérdések lényegében pedig ugyanazok maradnak: Ki vagy te? / Hogyan élsz? / Milyennek látod a világot? / Milyen jövőt képzelsz el magadnak 10 év múlva?
Batka Zoltán következő kérdése a pályázatok elbírálását vállaló Freeszfe Írásképzésének oktatóihoz, Németh Gábor íróhoz, és Upor László elnökhöz szólt. A zsűri harmadik tagja Szőcs Petra költő.
Németh Gábor arra a kérdésre, hogy van-e ma egyáltalán létjogosultsága egy ilyen pályázatnak, saját tapasztalatát osztotta meg, miszerint saját fia révén meglehetősen sok slam poetry estet láttak már, melyen jellemzően a most pályázni hívott 16—22 évesek lépnek fel, és az a tapasztalata, hogy abszolút van miről beszélniük, és szándék is van bennük arra, hogy megfogalmazzanak olyan, csak rájuk jellemző, generációs élményeket, amelyekről egyébként nem kapnánk semmiféle híradást. Hozzátette, hogy önismeretünk szempontjából is fontos lehet ez a pályázat.
A most induló pályázók számára pedig a következő tanácsot adta: „Amennyiben lehet ezt általánosítani, akkor azt tanácsolnám, hogy lehetőleg a legkevesebb előfeltevéssel fogjanak neki az írásnak. Azt hiszem, hogyha venném a bátorságot, hogy ajánljak bármit is, akkor ezt ajánlanám: hogy arról beszéljenek, ami nekik fontos. Ne akarjanak alkalmazkodni se a korhangulathoz, se a vélt sikeresség attribútumait ne kergessék a szövegükben, hanem tényleg arra figyeljenek, ami a legjobban érdekli őket. Akkor szoktak érdekes szövegek születni, ha az ember képes eltekinteni a tényleges elvárásoktól, és arról ír, ami számára fontos. Mert ahhoz van olyan intenzív érzelmi viszonya, hogy a létrejövő szöveg meg tudja ragadni azt, aki olvassa.”
„Ez nem dolgozatírás és nem vizsga. Ha valakit nem az érdekel, hogy ténylegesen elmeséljen egy történetet, a saját maga történetét, ha nem akar felfedezőútra indulni, akkor szerintem nem olyan nagyon valószínű, hogy egyáltalán benevez. Ha viszont felfedezőútra indul valóságosan, akkor olyan mindegy, hogy milyen bakancsot húz és hogy túrabottal szerelkezik-e fel vagy akár oxigénpalackkal. A lényeg az, amit megtesz saját magáért. Engem mélységesen hidegen hagy, hogy milyen eszközzel dolgozik, hogy a telefonjának diktál, hogy kézzel ír ceruzával, hogy leül három barátjával, nekik mesél és azt önti valamilyen írásos formába” – fejtette ki véleményét Upor László.
Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány igazgatóhelyettese, a projekt társszervezője arra a kérdésére, hogy miért csatlakozott az Alapítvány a Népszava kezdeményezéséhez, kiemelte: „Az Alapítvány célja a tudomány, az oktatás és a kultúra területén a párbeszéd fenntartása, a társadalmi fejlődés aktív előmozdítása, platform teremtése példamutató, a társadalmi és kulturális értékeket újító és előremutató szemléletben közvetítő események számára. Jövőre lesz tíz éve, hogy létrehoztuk az ESTÖRI történelmi versenyt, mely egyre inkább egy társadalomtudományi versennyé alakul. Ott a 16—18 éves korosztályt szólítjuk meg, az idén 180 háromfős csapat jelentkezett, tehát nagyon sok kapcsolódási pontunk van, és ahogy Németh Gábor is beszélt erről egy korábbi interjújában a Népszavában, az az érdekes ebben a pályázatban, hogy a történelem jelen idejéről szól, vagyis pont arról, ami ki szokott szorulni a történelemkönyvekből.”
Hozzátette, hogy a kezdeményezés megfelelően dokumentálva egy olyan pilot projektté válhat, mely mintaként szolgálhat más országok számára is. Ideális esetben a későbbiekben az EU összes tagországában meghirdetve a pályázatot, az európai közösség jövőjét író fiatal nemzedék egészének hangja szólhat majd együtt a 85 évvel ezelőtti fiatalokéval.
A pályázat további részleteiről a www.elettortenet.com oldalon, valamint a Népszava már korábban megjelent cikkeiben érhetnek el információt.