Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Kedd - péntek csak vezetett túrák
Szombat, vasárnap és ünnepnapokon 10:00-17:00 óra

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Keddtől - vasárnapig és ünnepnapokon 10.00-16.00 óra csak vezetett túrák
Téli jegy vezetett túrával magyar nyelven:
Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 12.00 órakor

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Csütörtök- vasárnap, valamint ünnepnapokon 10:00-17:00 óra

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Csoportoknak megbeszélés szerint foglalható vezetés

Nyitvatartási idő

Csak el ne veszítsd a fejed! - Esterházy I. Pál herceg rettenthetetlen hősnői

2025. március 29-től új kiállítás látható Fraknó Várában

A képek történeteket mesélnek - események, emberek és sorsok vizuális tanúságtételei. Florian Bayer és Margit Kopp a kurátorai annak a kiállításnak, melynek középpontjában a bátorságukkal és ravaszságukkal a férfi ellenségeiket legyőző erős nőket ábrázoló festmények állnak.


350 évvel ezelőtt ilyen képábrázolásokat láthattunk Esterházy I. Pál kismartoni Esterházy-kastélyában és Fraknó Várában.

Különösen a Bibliából ismert, Holofernész hadvezér fejével ábrázolt Judit játszott központi szerepet az egykor ezekben a helyiségekben található festmények között. De találkozhattunk még az ellenfelét álmában egy sátorszeggel leszúró Jáellel, valamint Keresztelő Szentjános fejét tartó Salomével is az Esterházy-rezidenciákon. E hősnők mellett azonban a mitológiából ismert szereplők is megjelennek: így például egy kisformátumú festményen Mercurius a mindent látó Argosz levágott fejét nyújtja át éppen Junónak.

A gyakori Judit-ábrázolások szorosan kapcsolódnak Esterházy I. Pál herceg személyes élettörténetéhez. Pál herceg jezsuita neveltetésének, valamint az iskolai színházban Judit alakításainak köszönhetően kiemelt figyelemmel viseltetett a Judit-ábrázolások iránt, akiben a fenyegető ellenséggel küzdő hős szimbólumát látta – legyen szó akár háborúról, vagy vallásról. Judithoz hasonlóan önmagát is a népét fenyegető oszmán hatalommal szembesülőnek, országa védelmezőjének és Szűz Mária imádójaként azonosította. Az ószövetségi Juditot Szűzmária előképének tekintették, így említették a jezsuitáknál előadott iskolai drámában is.

A levágott fejábrázolások a vallási és mitológiai utalásokon túl a herceg legszűkebb családi környezetében szerzett élményeit és hatásait is tükrözték, illetve tematizálták. Felidézik az Esterházyak, a magyarok és a Habsburgok a nyugatra előtörő oszmán seregek ellen folytatott felszabadító küzdelmeit, így a tragikus kimenetelű vezekényi csatát is, ahol az Esterházy-család négy tagja, Pál testvére László, és három unokatestvére, Tamás, Gáspár és Ferenc is odaveszett. A hit és politika az akkori európai gondolkodásban, így a herceg fejében is szorosan összefonódtak. Az oszmánok ellen folytatott kűzdelem, a katolicizmus, a bibliai és mitológiai alakok jelentősége és szerepe foglalkoztatta és befolyásolta a herceg tetteit és gondolkodását. Festői programjának megértéséhez feltétlenül szükségesek ezek az előismeretek.

A kiállításon nagyon személyes témájú portrékkal is találkozhatunk. Ide soroljuk Pál, valamint édesanyja Nyáry Krisztina ószövetségi Judit ábrázolásait. Emeli a kiállítás fényét a szintén Juditot ábrázoló Cranach másolat, valamint a Tiziano után készült Salome ábrázolás, mindkettő művészi érzékenységéről és arról tesz tanúbizonyságot, hogy milyen mélyen foglalkoztatták őt a vallási, a politikai és a személyes témák.

Megoszt