Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

naponta 10.00 - 17.00 óra között

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Téli várvezetések német nyelven, magyar leírással a következő időpontokban foglalhatók:
hétfő-csütörtök: 11.00 és 13.00 óra
Péntektől-vasárnap: 11.00, 13.00 és 15.00 óra.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

minden nap 9.00 – 17.00 óra

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

täglich 10.30 Uhr

Nyitvatartási idő

300 évig gyűjtetett – 3 nap alatt elveszett

Az Esterházy család híres kincstára a viharos 20. században - jubileumi időszakos kiállítás Fraknó Várában.

Die temporäre Ausstellung präsentiert die Schätze der geschichtsträchtigen Familie Esterházy und die Geschehnisse von vor hundert Jahren. Sie ist die zeitlich mit dem hundertsten Jahrestag der Räterepublik in Ungarn verknüpft ist. Auch jenes gesellschaftliche Milieu wird veranschaulicht, in dem nicht nur Land, Fabriken und Kleinbetriebe verstaatlicht, sondern den rechtmäßigen Eigentümern enorm viele Kunstschätze entwendet wurden.

Az időszakos kiállítás Fraknó Várában a történelmi Esterházy család kincseiről és a száz évvel ezelőtti eseményekről mesél. A Tanácsköztársaság századik évfordulójára időzített tárlat azt a társadalmi miliőt is bemutatja, amelyben nemcsak földeket, gyárakat, kisüzemeket államosítottak, de rengeteg műkincset is elvettek jogos tulajdonosaiktól.

A kiállítás szemlélteti, hogy a fraknói várban található gyűjteményi részek szoros egységet alkotnak a Fraknói Kincs Magyarországon őrzött részeivel. A műtárgyegyüttes méltó bemutatását, kutathatóságát a művészettörténészi szakma és a kiállítást szervező Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) egyaránt rendkívül fontosnak tartja.

Az ismert források alapján 6-7 ezerre tehető azon műtárgyak – többek között porcelán, bútor, ötvösművek, ékszer, fegyver, gobelin és csipke, szőnyeg – száma, amelyeknek a forradalmi kormányzótanácsa által történő ún. szocializálása, a jogos tulajdonosoktól való elvétele, a Tanácsköztársaság száz évvel ezelőtti kikiáltását követő napon, azaz 1919. március 22-én azonnal meg is kezdődődött.

Emlékezés 1919. április 1-re

A burgenlandi Fraknó Várában 300 évig gyűjtetett – 3 nap alatt elveszett címmel április 3-án megnyitott kiállítás elsősorban 1919. április elsejére emlékezik: ekkor jelentek meg Sopron és Sopron vármegye direktóriumának tagjai Fraknó Várában, hogy az ott évszázadok óta egységben őrzött műkincseket lefoglalják, az akkor hivatalos szóhasználat szerint „szocializálják”.

A több száz műtárgyból álló, felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény – amelynek zömét aranyból készült ötvösművek, drágaköves ékszerek és textíliák alkotják – azóta sem került vissza a várba.
A közel 280 darab elhurcolt műtárgy minden szempontból a műkincs jelentősebb részét érintette. A műtárgyegyüttes egyes részeit ma Magyarországon különböző helyszíneken őrzik, és a széles nyilvánosság előtti bemutatásuk, valamint kutathatóságuk nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben biztosított.

A fraknói várban 2019. október 31-ig látható tárlat képeken és infografikákon idézi meg a Tanácsköztársaság korszakát, bemutatja a magántulajdonban lévő műkincsek lefoglalási, “szocializálási” gyakorlatát, de látható a Fraknói kincs néven ismert gyűjtemény több jelentős és ismert darabja is. A száz évvel ezelőtti erőszakos bolsevik mintát követő birtokba vételről azoknak a míves, milliméter pontossággal az egyes műtárgyakra szabott tokoknak a kiállításával emlékeznek meg, amelyek a műkincsek katonai kísérettel történő elszállítását követően a várban maradtak. A száz éve üresen álló tokokhoz tartozó, Fraknóról elhurcolt műtárgyakat a kiállítás digitális formában mutatja be.

A Tanácsköztársaság után az Fraknói kincs sorsa a 20. századi magyar történelem éles fordulataival együtt alakult. A szocializálást követően a Tanácsköztársaság bukásával a gyűjtemény tulajdonjoga bár rendeződött, az elvitt gyűjteményi részeknek Fraknó Várába történő visszaszállítására ekkor csak óriási kockázatok mellett lett volna lehetőség. Így IV. Esterházy Miklós hirtelen bekövetkezett halálát követően, a gyűjteményt őrző budapesti Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója már IV. Miklós herceg fiával, a birtok igazgatását mindössze 19 évesen átvevő, V. Esterházy Pállal kötött letéti szerződést, hosszas tárgyalások után, 1923-ban. Ezt a lehető legszélesebb körű, vis maior helyzetekre is kiterjedő állami garanciavállalást is magába foglaló szerződést a Magyar Állam nevében a korszak nagyformátumú művelődéspolitikusa, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter is aláírta.

A második világháború és a kommunista diktatúra újabb fordulatokat hoztak a műkincsek 20. századi sorsában, mely fordulatok nagy kihívások elé állították polgári gondolkodású V. Pál herceget.
Az Esterházy Privatsiftung szerint a műkincsegyüttes jogi helyzetének rendeződése nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a gyűjtemény méltó körülmények között, a maga teljességében a nagyközönség és a tudományos kutatás számára ismét hozzáférhetővé váljon. Az Esterházy Privatstiftung vezetőségének, a magánalapítványt a ’90-es évek első felében megalapító Esterházy Melinda, mint V. Esterházy Pál özvegye és általános örököse által meghatározott feladata és kötelessége a kulturális javak megőrzése, azok kutathatóságának és lehető legszélesebb körű nyilvánosság részére történő bemutatásának biztosítása. Ezen küldetéstől vezérelve az Esterházy Privatstiftung az egyes gyűjteményi részek jogi egységének helyreállítására törekszik, tiszteletben tartva a műtárgyak magyarországi védettségét.

Ez az évszázadokon át töretlen egység az, ami olyan nagy jelentőségűvé teszi ezt a gyűjteményt és amely lehetővé tenné az immár teljessé vált gyűjtemény budapesti közgyűjteményekben méltó körülmények között való bemutatását úgy állandó, mint változatos tematikák mentén szervezett időszaki kiállítások keretében; a gyűjtemény tudományos kutatását; a műtárgyegyüttes magyar és nemzetközi kulturális vérkeringésbe történő intenzív bekapcsolását, mindezt a gyűjteményhez tartozó tárgyaknak az egyes Esterházy-helyszínek közötti mozgatásával és az egyes helyszínek határokon átnyúló együttműködésén keresztül.
Az Esterházy Privatstiftung ezért továbbra is arra törekszik, hogy a magyar állam képviselőivel párbeszédet folytasson a műtárgyak és a történelmi Esterházy család kulturális örökségével kapcsolatos összes nyitott kérdésben.

Megoszt