Esterházy Miklós nádor
Az Esterházy-család hercegi ágának megalapítója Esterházy Miklós. Az Esterházyak az ő idejében emelkedtek ki a magyar nemesi családok közül, s váltak az ország egyik vezető arisztokrata családjává.
Esterházy Miklós karrierjét nagymértékben elősegítette, hogy református hitét elhagyva áttért a katolikus vallásra, emellett jelentős érdemeket szerzett a törökök elleni küzdelmekben.
Az 1622-es nikolsburgi béke rendelkezései alapján át kellett engednie munkácsi birtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek. Cserébe megkapta Fraknó várát és Kismartont.
Karizmatikus személyisége és a császári ház iránti hűsége is hozzájárultak ahhoz, hogy 1625-ben nádorrá választották, amely cím a király utáni legmagasabb országos méltóságot jelentette. 1626-ban az uralkodó Fraknó örökös grófjává - »comes perpetuus de Fraknó« - tette.
Első, Dersffy Orsolyával kötött házassága révén tekintélyes vagyonhoz jutott. Ekkor került többek között Munkács és Lakompak (Landsee-Lackenbach) az Esterházy-család tulajdonába. A család birtokainak folyamatos gyarapodását Esterházy Miklós egyre növekvő politikai befolyása is segítette.