Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Téli szünet

Nyitvatartási idő

A család rangjának elismerése: a felvirágzás I. Esterházy Pál hercegsége alatt

Pál, az Esterházy család első hercegi címmel rendelkező tagja, műkincsek adományozójaként és gyűjtőjeként írta be nevét a történelembe.

Esterházy Lászlónak a vezekényi csatában 1652-ben bekövetkezett halálával testvére, az akkor még csak 16 esztendős Pál gróf lett a család feje. Új helyzetét ki tudta használni, hogy immáron fennálltak a műgyűjtemény további bővítésének anyagi és politikai előfeltételei. Pál, aki az Esterházyak közül elsőként kapott hercegi címet 1687-ban, megszilárdította a család vagyonát, számtalan templomi, kolostori, szenteket ábrázoló és oltárszobor adományozójaként pedig beírta nevét a kezdődő magyarországi barokk kor építéstörténetébe.

Pál herceg nemcsak az édesapjától örökölt könyvtár állományát bővítette a valamennyi tudományterületet felölelő és Európa szinte valamennyi országából származó nyomatokkal, hanem az Esterházy-képgyűjtemény alapjait is lefektette az „imagines pretiosae”, azaz kortárs itáliai, németalföldi és német festőiskolák műveinek beszerzésével.

Pál, aki műkedvelő „uomo universaleként” alkimista és asztronómiai tanulmányai mellett komponált, festett, verseket és Szűz Máriáról szóló szentbeszédeket írt, sőt mi több, a magyar néptáncok lelkes előadójaként is kitűnt, Fraknó várában létrehozta az Esterházy ősök galériáját, mely máig megtekinthető.
Ennek keretében mintegy négyszáz, az Esterházy ősökről készített barokk portrét tekinthetünk meg, melyek annak idején az egyelőre nem túl hosszú múltra visszatekintő család főrendi rangját voltak hivatottak igazolni. Hogy Pál a pannon térség szinte valamennyi elismert alakját, de még a bibliai Ádámot és Noét, Attila hun királyt, sőt még Drakula grófját is a család őseihez sorolta, nem került be nagybetűkkel a barokk történetírásba.

Pál herceg 1692-ben, Fraknó várának szívében, vaskos falak és bonyolult zárszerkezetek mögé rejtve rendezte be a kincstárat, mely ma Európa egyetlen eredeti helyén megőrzött barokk művészeti kamrája.

A gyűjtemény a humanizmus korára jellemző gyűjtési szokások igencsak elkésett megnyilvánulása: a mikrokörnyezet, azaz a művészeti kamra feladata a makrokörnyezet, azaz a világ leképezése és megjelenítése. Méretét, felépítését és felszereltségét tekintve az Esterházy család kincstára méltó versenytársa volt a németországi hercegi udvarok művészeti és csodakamráinak.

A bútorokat és berendezési tárgyakat tartalmazó, Európában egyedülálló módon szinte teljes mértékben fennmaradt kincstári gyűjtemény jól szemlélteti a közép-európai feltörekvő nemesi család „hercegi univerzumát”, melyet a gyűjtőszenvedély, a tanultság és a rang reprezentálása iránti igény egyaránt jellemeztek.
A világ valamennyi tájáról származó növényi és állati preparátumokat, néprajzi, szépművészeti és tudományos jelentőségű tárgyakat tartalmazó gazdag gyűjtemény legértékesebb darabjai az augsburgi automaták és órák, valamint a számtalan elefántcsontból esztergált dísztárgy, különlegesség, családi emléktárgy és a törökök ellen vívott háborúkban zsákmányolt kincs.
A kincstár legértékesebb darabja az ezüstbútor-gyűjtemény, mely egy lapon említhető Európa legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményeivel.

Esterházy Pál tisztes kort élt meg. Halálát a török dúlás után pusztító pestis járvány okozta 1713. március 26-án.
Halálát követően már nem lakták a várat, mely ezután elsősorban az Esterházy-seregek hadszertárának és fegyvergyűjteményének biztos őrzőhelyéül szolgált.
A ma is látható fegyverarzenál, mely Európában jelenleg a legnagyobb magánkézben gyűjtemény, jól szemlélteti a majd 300 évre visszatekintő hadászati tradíciókat.