Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Téli szünet

Nyitvatartási idő

Gyűjtőszenvedély: a csúcspont

II. Miklós herceg idején a hercegi udvari zenekar az európai zenei kultúra egyik központjává vált.

II. Miklós herceg (1765-1833), a pompakedvelő unokája uralkodásának idejét a tündérbirodalom gazdagsága, a szisztematikus gyűjtőtevékenység és az 1789-es korszakfordulót követő átgondolt intézkedések határozták meg.

Azontúl, hogy ismét az Esterházyak szolgálatába állította az őszülő Joseph Haydnt, a karizmatikus herceg érdeme volt az is, hogy Haydn utódjául Johann Nepomuk Hummelt nevezte ki, akinek vezetésével a hercegi udvari zenekar az európai zenei kultúra egyik központjává vált.
Haydn minden évben szimfóniát ajánlott finom ízlésű és szépsége miatt körülrajongott feleségének, Maria Hermenegildének (szül. Liechtenstein) annak névnapján.


Az Esterházy család a Charles de Moreau által klasszicista stílusban áttervezett kismartoni kastélyban a bécsi arisztokrácia képviselői mellett külföldi diplomatákat, művészeket és világutazókat is fogadott.
A séták során a vendégek érintették a kismartoni Esterházy-kastély újonnan kialakított angolkertjét, majd a kisváros környékén található klasszicista épületek valamelyikében és a kilátó helyeken pihenték ki fáradalmaikat.
Az épületek és kertek összegyűjtött tervei és alaprajzai alapján ma is jól látható az az alapötlet, hogy a kismartoni rezidencia körül kulturálisan jelentős vidéket hozzanak létre.


II. Miklós herceg a nyüzsgő Bécsben egyesítette az időközben kb. 70 000 kötetesre bővült hercegi könyvtárat, melyet aztán könyvtárosok, köztük Ludwig Wieland, Christoph Martin Wieland fiának segítségével leltároztatott, majd bővített tovább.
A könyvtár, az ásvány- és érmegyűjtemény, a számos szobor és a rézmetszetgyűjtemény mellett a család mariahilfi kerti palotájában elhelyezett képgyűjtemény is az ausztriai Biedermeier korszak műveltségre törekvő embertípusának kedvelt célpontjaihoz tartozott.

Az Esterházy-gyűjtemény a képtár számára a legjelentősebb gyűjteményekből vásárolt (pl. Borghese, Barberini, Bourke) és olyan alkotók műveivel büszkélkedhetett, mint Rubens, van Dyck, Correggio, Tintoretto, Lorrain és Goya. Raffael manapság Esterházy Madonna néven ismert festménye az Esterházy képtár bizonyára egyik legismertebb darabja.
II. Miklós idején a gyűjtemények a legjelentősebbek közé tartoztak Európában, és jól látható módon bizonyították a család minőségi beszerzésekre törekvő, szisztematikus műgyűjtő tevékenységét a XIX. század kezdetén.
A gyűjtemények kialakítása során azzal, hogy törekedtek a különböző iskolák megjelenítésére, a rajzok és hímzések váltakozására és mindenekelőtt a közízlés javítására, didaktikai értelemben a német idealizmus modern múzeumkoncepcióját vették át.

A magasan képzett Miklós herceg műgyűjtő szenvedélye és kicsapongó életmódja a látszólag mérhetetlen családi vagyont bizonytalan helyzetbe sodorta. Halálakor a herceg felbecsülhetetlen értékű műkincseket és hatalmas adóságokat hagyott családjára.