Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Téli szünet

Nyitvatartási idő

Tündérbirodalom: barokk ragyogás

Esterházy II. Pál Antal herceg egyéb intézkedései mellett az udvari zenekar karmestereként alkalmazta Joseph Haydnt, az Esterházy udvar pedig az európai példaképekhez hasonló arculatot kapott.

Esterházy II. Pál Antal herceg (1711-1762) már a leideni egyetem diákjaként kitűnt könyvgyűjteményével, majd császári követként Nápolyban is megragadta az itáliai műkincspiac nyújtotta lehetőségeket.

A francia szépirodalmi művek lelkes gyűjtése mellett elsősorban a kottákra koncentrált, melyekért csillagászati összegeket fizetett. A profán és szakrális zeneművek kottáit tartalmazó ún. zenei archívum alapítása erre az időre tehető. Kismartonban jelenleg több mint ötezer kézzel írott, Albrechtsberger, Haydn, Hummel, Mozart és Beethoven műveit tartalmazó partitúrát őriznek.

Joseph Haydn 1761-ben, az udvari zenekar karmestereként történt alkalmazásával II. Pál Antal bevonult a zenetörténetbe, hiszen ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy az addig inkább magyar irányultságú Esterházy udvar teljes mértékig az európai példaképekhez hasonlító arculatot kapott.

I. Miklós herceg (1714-1790), akit „a pompakedvelő” díszítő jelzővel illettek, a Fertő tótól délre elhelyezkedő sík területen létrehozta a család Eszterháza névre keresztelt rokokó rezidenciáját, melyet kortársai a „magyar Versailles”-ként méltattak.

A kastély egymásba nyíló termeit a francia rokokó és megannyi pompás tárgy határozták meg, melyek közül a bútorok mellett főleg a porcelán- és ezüstgyűjtemény darabjai maradtak fent az Esterházy Magánalapítvány gyűjteményének részeként.

A Meissenből, Sevre-ből, Bécsből és kisebb német manufaktúrákból származó értékes darabok, csakúgy, mint a nagyszámú ázsiai műtárgy, azt bizonyítják, hogy az Esterházyak fényes udvartartásra, beszerzéseik során pedig a nemzetközi kapcsolatok kialakítására törekedtek.
Ez a hercegi „habitus” egy óriási, körülbelül 140 hektár területű kert kialakításában csúcsosodott ki, melynek folytatásában vadasparkot hoztak létre, de létrejött egy saját bábszínház és a híres operaház is, melyben Haydn tevékenykedett. A kastély a dísztermek és a két könyvtár mellett egy időközben 348 festményből álló Esterházy képgalériának is otthont adott. A kastélyban és a Kisalföld határtalan ege alatt pompás ünnepeket ültek Európa nemesi családjai.

Esterházy Miklós herceg ragyogó ünnepi fényjátékával az 1756-ban, a Frankfurt am Mainban rendezett koronázási ünnepség sokadalmában az ifjú Goethét is lenyűgözte. Aranyozott gálahintója az Esterházy-hintó- és szánkógyűjtemény egyik kiemelkedő darabja.