Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Kedd - vasárnap és ünnepnapokon 10.00 - 17.00 óra
Kedd - péntek csak vezetett túrák

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Téli jegy vezetett túrával
Hétfőn és szerdától péntekig 10.00 és 13.00 órakor.
Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 10.00, 13.00 és 15.00 órakor.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Csütörtöktől szombatig, valamint ünnepnapokon 10.00 - 15.00 óráig

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Téli szünet

Nyitvatartási idő

Esterházy I. Pál herceg

1635 - 1713


Apja, Esterházy Miklós nádor mellett Pál is az Esterházy-család legjelentősebb tagjai közé tartozik. Az ő idejében sikerült a családnak végérvényesen a magyar arisztokrácia élére kerülnie.


Esterházy I. Pál – Esterházy László öccse, Esterházy Miklós harmadik fia – 1652-ben, a vezekényi csata után vált családfővé. Császári engedéllyel és pápai diszpenzációval kötött házasságot Esterházy Orsolyával, féltestvére, Esterházy István lányával, hogy megakadályozza a családi vagyon szétforgácsolódását. Első felesége halála után Thököly Évát, Thököly Imre testvérét vette feleségül. Két házasságából összesen 26 gyermek született.

Esterházy I. Pál aktívan részt vett a nyugat-magyarországi területeken zajló török elleni küzdelmekben. Összesen 15 csatában vezette a Habsburgok oldalán harcoló magyar csapatokat. A Habsburgok elleni Wesselényi-féle összeesküvéshez, amelyben szinte a teljes magyar nemesség részt vett, nem csatlakozott, hű maradt a császárhoz. Az udvar iránti elkötelezettsége és katolicizmusa szinte predesztinálták államférfiúi szerepére.

A császári udvar magas kitüntetésekkel és hivatalokkal hálálta meg lojalitását. Többek közt dunáninneni főkapitány, titkos tanácsos és az Aranygyapjas Rend tagja volt. 1681-ben nádorrá választották, amely cím a király utáni legmagasabb országos méltóságot jelentette.

Karrierjének csúcspontja a birodalmi hercegi cím megszerzése volt, amelyet 1687-ben adományozott neki I. Lipót német-római császár (és magyar király). A hercegi rang elnyerése nem utolsósorban arra vezethető vissza, hogy rávette a magyar rendeket, mondjanak le a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. A hercegi címet Esterházy I. Pál ad personam (személyesen) kapta. 1712-ben a hercegi cím császári jóváhagyással elsőszülöttség szerint átörökíthetővé vált. II. József német-római császár később a hercegi címet minden fiúörökösre kiterjesztette.

Esterházy I. Pál 1713-ban, Kismartonban hunyt el. A ferences kolostorban található családi kriptában helyezték örök nyugalomra. A családi vagyon egybentartásának céljából Habsburg mintára három hitbizományt alapított, két majorátust fiai, Mihály és József kaptak meg.