Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Az aktuális határozat értelmében decemberig zárva.

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Téli szünet

Nyitvatartási idő

Esterházy I. Pál herceg

1635 - 1713


Apja, Esterházy Miklós nádor mellett Pál is az Esterházy-család legjelentősebb tagjai közé tartozik. Az ő idejében sikerült a családnak végérvényesen a magyar arisztokrácia élére kerülnie.


Esterházy I. Pál – Esterházy László öccse, Esterházy Miklós harmadik fia – 1652-ben, a vezekényi csata után vált családfővé. Császári engedéllyel és pápai diszpenzációval kötött házasságot Esterházy Orsolyával, féltestvére, Esterházy István lányával, hogy megakadályozza a családi vagyon szétforgácsolódását. Első felesége halála után Thököly Évát, Thököly Imre testvérét vette feleségül. Két házasságából összesen 26 gyermek született.

Esterházy I. Pál aktívan részt vett a nyugat-magyarországi területeken zajló török elleni küzdelmekben. Összesen 15 csatában vezette a Habsburgok oldalán harcoló magyar csapatokat. A Habsburgok elleni Wesselényi-féle összeesküvéshez, amelyben szinte a teljes magyar nemesség részt vett, nem csatlakozott, hű maradt a császárhoz. Az udvar iránti elkötelezettsége és katolicizmusa szinte predesztinálták államférfiúi szerepére.

A császári udvar magas kitüntetésekkel és hivatalokkal hálálta meg lojalitását. Többek közt dunáninneni főkapitány, titkos tanácsos és az Aranygyapjas Rend tagja volt. 1681-ben nádorrá választották, amely cím a király utáni legmagasabb országos méltóságot jelentette.

Karrierjének csúcspontja a birodalmi hercegi cím megszerzése volt, amelyet 1687-ben adományozott neki I. Lipót német-római császár (és magyar király). A hercegi rang elnyerése nem utolsósorban arra vezethető vissza, hogy rávette a magyar rendeket, mondjanak le a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. A hercegi címet Esterházy I. Pál ad personam (személyesen) kapta. 1712-ben a hercegi cím császári jóváhagyással elsőszülöttség szerint átörökíthetővé vált. II. József német-római császár később a hercegi címet minden fiúörökösre kiterjesztette.

Esterházy I. Pál 1713-ban, Kismartonban hunyt el. A ferences kolostorban található családi kriptában helyezték örök nyugalomra. A családi vagyon egybentartásának céljából Habsburg mintára három hitbizományt alapított, két majorátust fiai, Mihály és József kaptak meg.