Esterházy I. Antal herceg
Antal 1790-ben, 52 évesen lett a család feje. Akárcsak apja, katonai pályára lépett, mielőtt átvette volna az örökséget; 1791-től volt a magyar nemes testőrség kapitánya és az Aranygyapjas rend tagja. 1792-ben részt vett a Franciaország ellen folytatott első koalíciós háborúban.
Esterházy I. Antal gyerekként megtapasztalta apja, Fényes Miklós csillogó udvartartását és pazar ünnepségeit, s maga is minden eszközzel arra törekedett, hogy rangjához illően reprezentáljon. Építtetőként és kultúraértő mecénásként hozott létre maradandót. A fertődi kastélyegyüttest nagymértékben kibővíttette a kastéllyal szemben álló részek megépítésével. Elkészültek az istállók és az őrség épületei. A jobboldali szárnyban többek közt a család járműállománya, hintók és szánok, a baloldali szárnyban pedig a legnemesebb és legpompásabb lovak kaptak helyet. A kismartoni kastély déli oldalán található, toszkán oszlopokon nyugvó balkon is Esterházy I. Antal idejében készült. A herceg két évvel az örökség átvétele után, Bécsben halt meg.