Birtokigazgatás Zürichből
A háború után az ausztriai birtokok szovjet fennhatóság alá kerültek, lefoglalásukat azzal indokolták, hogy Esterházy herceg egy ősét 1806-ban a Szent Római birodalom lovagjává ütötték, ezért a birtok német tulajdonnak tekinthető. Közben Magyarország is megpróbált jogalapot teremteni a burgenlandi Esterházy-vagyon megszerzéséhez. Időközben pedig az osztrák államnak is létfontosságúvá vált a legnagyobb mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tulajdon állami ellenőrzése, mivel katasztrofális volt a lakosság ellátása élelmiszerrel és tűzifával.
A szovjetek 1955. augusztus 31-től adták vissza az Esterházy-birtokokat az Osztrák Köztársaságnak és az állami kezelésnek. A birtokokat be kívánták vonni az osztrák földreformba, azonban a bonyolult jogi helyzet és Esterházy Pál magyarországi bebörtönzése miatt nem tűnt jó konstellációnak a herceg ausztriai vagyontalanítása, mely egyfajta kollaborációt igényelt volna a Magyar Köztársasággal, így az osztrák állam részéről más döntést született.
1956-ban ismét önállósodhatott az Esterházy-birtokok birtokigazgatósága. Feladatuk az volt, hogy gazdaságilag megújítsák a jelentősen megrongált és kifosztott birtokot, melynek irányítása 1956-tól Zürichből zajlott, és meghatározott időszakonként a a birtokért felelős szakemberek is odalátogattak a birtokigazgatási tanácskozásokra. Ezeken a megbeszéléseken rendszeresen részt vett Esterházy Melinda is. A múlt tapasztalatai alapján és előre nem látható események bekövetkeztétől való félelmében Pál már 1969-ben helyettesi birtokigazgatási felhatalmazást adott feleségének.