Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Bis einschließlich 12. Dezember geschlossen.
Sollten Sie Karten für Veranstaltungen gekauft haben, so erhalten Sie von uns in Kürze eine telefonische oder schriftliche Mitteilung über die weitere Vorgehensweise.
Wir sind im permanenten Kontakt mit den zuständigen Behörden und informieren Sie hier laufend über neue Entwicklungen.

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Bis einschließlich 12. Dezember geschlossen.
Sollten Sie Karten für Veranstaltungen gekauft haben, so erhalten Sie von uns in Kürze eine telefonische oder schriftliche Mitteilung über die weitere Vorgehensweise.
Wir sind im permanenten Kontakt mit den zuständigen Behörden und informieren Sie hier laufend über neue Entwicklungen.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Bis einschließlich 12. Dezember geschlossen.
Sollten Sie Karten für Veranstaltungen gekauft haben, so erhalten Sie von uns in Kürze eine telefonische oder schriftliche Mitteilung über die weitere Vorgehensweise.
Wir sind im permanenten Kontakt mit den zuständigen Behörden und informieren Sie hier laufend über neue Entwicklungen.

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Der Steinbruch ist in Winterpause bis Mai 2022

Nyitvatartási idő

Az ítélet

Az első, majd a második viláháború következményei a több száz éves Esterházy-gyűjteményt sorsát sem hagyták érintetlenül. Még a Trianoni béke aláírása, tehát Fraknónak Ausztriához csatolása előtt 1919. április 1-jén a Tanácsköztársaság soproni direktóriumának tagjai azzal a szándékkal jelentek meg Fraknó Várában, hogy az évszázadok óta gondosan ott őrzött kincseket lefoglalják.

Mintegy 280 tárgyra tegyék rá a kezüket – aranytárgyakra, ékszerekre és textíliákra. A zsákmányt Budapestre, közgyűjteményekbe szállították, majd a Tanácsköztársaság bukását követő tulajdonjog visszáállítás után, azokat Esterházy IV. Miklós, Pál herceg édesapja magyarországi múzeumi letétbe helyezte.

A letéti szerződés értelmében az Esterházy-kincseket 1920-tól az Iparművészeti Múzeumban helyezték el. Ezt a szerződést Miklós herceg 1920-bean bekövetkezett halála után, fia, Pál herceg 1923-ban meghosszabbította. 1944-ben azonban amiatt, mert kezdetben a pesti oldalt sokkal erősebben bombázták, Pál herceg úgy döntött, hogy biztonságosabb helyen lennének a kincsek a Tárnok utcai palota 15 méterrel a föld felszíne alatt található pincéjében. Ezért 1944 decemberében Hárich János levéltáros Pál herceg megbízásából oda szállíttatta az addig az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Nemzeti Múzeumban tárolt kincseket.

1944-ben én voltam az Esterházy-család levéltárosa. A hitbizomány ura, valószínűleg jogtanácsosai befolyására, úgy határozott, hogy a Nemzeti Múzeumban lévő és kiállítási letétként kezelendő ún. fraknói kincseket a veszélyeztetett időkben nem hagyja a múzeumban, hanem maga helyezi biztonságba .„ kihallgatási jegyzőkönyv idézet Hárich János vallomásából, 1949. évi január hónap 18. napján.

Pál herceg és ekkorra a romeltakarítók már majdnem elérték a Tárnok utca 1948. november 28-ától rendőrhatósági őrizetben állt, 9-11-13 alatti palotájátt. Ezért december 14-én Pál herceg titkárával, Horváth Gáborral és ügyvédjével, Dr. Nagyfejeő Józseffel felkereste Voit Pált, az Iparművészeti Múzeum igazgatóját, hogy tájékoztassa őt az Esterházy-kincsek hollétéről, és arról, hogy nem tudja milyen kár érte azokat.

1948. december 23-án az állambiztonsági hatóság minden indok megnevezése nélkül elhurcolta Pál herceget József körúti otthonából, ahol ezután még késő estig házkutatást tartottak. Valutaüzérkedés, valamint a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával a Mindszenty per IV. rendű gyanusítottjaként ültették a herceget a vádlottak pajdára.

Érdekes mellékszál, hogy a herceg 1949-es januári kihallgatásával egyidőben Kádár János akkori belügyminiszter elrendelte az 1944-ben a Nemzeti Múzeumból elszállított Esterházy-kincsek ügyében valamennyi érintett kihallgatását. Ezeknek a kihallgatásoknak az eredményeként Ortutay Gyula kultuszminiszter Hárich János, az Esterházy alkalmazásában állo levéltáros letartóztatását javasolta január 31-én Kádárnak.

A Mindszenty-per 1949. február 3-5. között zajlott le. Esterházy Pált február 4-én reggel hallgatták ki, ahol január 13-i, betanult vallomását kellett előadnia. A február 8-i ítélethirdetés értelmében 15 évi fegyházbüntetésre, emellett mellékbüntetésként 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére, valamint privát vagyonának elkobzására ítélték. Külön tárgyalásban hat évi fegyházbüntetésre ítélték a herceg titkárát, Horváth Gábort is, akit részben tanúként szerepeltettek a Mindszenty perben.

A Mindszenty letartóztasát végző AVH-s különítmény vezetője, Décsi alezredes Esterházy Pál elítélése után két nappal, 1949. február 10-én nemcsak a herceg egykori levéltárosát, Hárich Jánost, hanem Jánossy Dénest az Országos Levéltár volt főigazgatóját is letartoztatta. A Tárnok utcában megtalált sérült Esterházy-kincseket az Iparművészeti Múzeumba szállították. Voit Pált, az Iparművészeti Múzeum igazgatóját és munkatársát Csernyánszky Máriát pedig még 1949 júniusában eltávolították a múzeumból.

1956. október 23-án diákok békés felvonulást szerveztek Budapest utcáira, és demokratikus változásokat követeltek. Október 30-án kiszabadították a fogságból Mindszenty bíborost, és Pált is hamarabb kiengedték a börtönből, akinek első útja a feleségéhez vezetett.