Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Kedd - péntek csak vezetett túrák
Szombat, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óra

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Téli jegy vezetett túrával
Hétfőn és szerdától péntekig 11.00 és 13.00 órakor.
Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 11.00, 13.00 és 15.00 órakor.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Szombaton, vasárnap, valamint ünnepnapokon 10.00-15.00 óra

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Téli szünet márciusig

Nyitvatartási idő

A mecénás

V. Pál herceg kultúra, művészet, zene és tudomány iránti szeretete a nagylelkű támogatásaiban is megmutatkozott.

A herceg nemcsak a mintaszerű gazdaságának irányításával foglalkozott, hanem igyekszik a család történtetet is feldolgoztatni. Alkalmazta Hajnal István levéltárost, akinek szárnya alá vette Esterházy Miklós nádor lemondásáról szóló értekezését, valamint az 1642-évi országgyűlésről és Kossuth Lajosról szóló forrásköteteit is, és azok kiadását 1929-32 között 24.000 pengővel támogatta. A nagyságrend szemléltetésére szolgáljon, hogy ebben az időszakban a tudományos társulatok állami szubvenciója összesen 20.000 pengő volt, ebből az MTA-é mindössze 1200 pengő.

Jótékonysága az oktatás, a tudomány, a zene és a művészetek területére is kiterjedt. Már a húszas évek elején támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát 250 ezer koronával, A Szent István Akadémiát 150 ezer koronával, a Pázmány Péter Egyetemet pedig 200 ezer majd 10 mio. koronával.

1924-ben 100 millió koronát juttatott el az Operaháznak.

Számos zenei eseményt támogatott, 1931-ben a soproni Liszt Ferenc Egyletnek ajándékozott egy Steinway zongorát. A Liszt Ferenc zongoraverseny védnöke lett és 1933-ban, 2 ezer pengő pénzdíjat ajánlott fel a verseny második helyezettjének, az orosz Mykyscha Tarasnak, első helyen Fischer Anni végzett. 1932-ben fővédnöke és támogatója volt a nagyszabású Haydn megemlékezéseknek.

1938-ban 10 éves ösztöndíjprogramot hirdetett meg orvostanhallgatók számára, először 60 ezer majd 120 ezer pengős évi támogatással.

Pál herceghez talán legközelebb a képzőművészetek támogatása állt. 1927-ben belépett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatba, majdnem három tucat festményt vásárolt fiatal művészektől, Burghardt Rezsőtől valamint Bosznay Istvántól.

1936-ban egy képzőművészeti díjat alapított, mellyel a Képzőművészeti Társulat téli éves tárlatának legjobb három művészét kívánta jutalmazni, kezdetben fejenként 3 ezer pengő értékben.

1940-ben a Társulat 80. születésnapjára kibővítette a programot, és három új művészeti díjat alapított, magyar történelmi festészeti, magyar életkép festészeti és szobrászati kategóriákban. Egyben megemelte a díjak összegét 5 ezer pengőre és vígaszdíjakat is meghirdetett. Ennek eredményeként 1941-től már összesen 24 ezer pengő értékben osztottak ki elismeréseket.

Orvosi és képzőművészeti ösztöndíj-programjai egyedülállónak bizonyultak összegük nagyságát és stabilitásukat tekintve. A hosszabb távú gondolkodást azonban megakadályozta a 2. világháború, majd az azt követő rendszerváltozás.