Rövid boldogság
„Ha úgy érzed, hogy nem bírod tovább, elhagyhatsz!”
Az ifjú pár az esküvőt követően a Balaton partjára indult nászútra, szívesen sétáltak és bicikliztek együtt. Pál kérésére Melinda feladta tánckarrierjét, de a testedzést sosem.
Budapestre visszatérve Pál és Melinda nagyon visszavonultan élt Melinda szüleinek Lendvay utca 23. szám alatt található házában. Rokonokat látogattak, színházba jártak, vendégeket fogadtak, a mának éltek, az adott pillanatot élvezték. Horváth Gábor életüket a Vörösmarty-költemény szerelmeseinek sorsával hasonlította össze, hiszen Csongor és Tünde számos viszontagságot követően találnak végre egymásra, és találják meg az igaz szerelmet. Ettől kezdve Pál Tündinek becézte szép feleségét.
Azonban a boldogság nem tartott sokáig. 1948. december 23-án Pált mindenféle indok közlése nélkül elhurcolták József körúti otthonából. Az államvédelmi hatóság egészen az esti órákba nyúló házkutatást tartott. A teljesen összetört Melinda szüleihez menekült, a család ebben a nehéz időben még szorosabbra zárta sorait. Ottrubay Róza így foglalta össze az eseményeket:
„Kedveseim, úgy tűnik, hogy most elveszünk. De ha már elveszünk,
legalább méltósággal tegyük!”
Esterházy Pál tárgyalása 1949. február 3-án kezdődött. Pálnak a kihallgatásra „betanult” vallomástétele a következő napon következett, és majdnem egy órán át tartott. Elrettentésként először halálbüntetést terveztek kiszabni, végül 15 év fegyházbüntetést kapott és minden vagyonát elkobozták. Az ítélethirdetést követően 3 percre talákozhattak, ez a fotó bejárta a világot.
Melinda szüleit kitelepítették, Melinda beteget színlelve egy budapesti szanatóriumba került, így tudott férje közelében maradni és híreket kapni róla. Közel négy éven át semmit sem hallott Pálról, 1954 márciusában azonban váratlanul engedélyt kapott, hogy havonta egyszer ismét meglátogathassa férjét. Az első látogatás előtt Melindának nyugtatószert kellett bevennie, hogy lehetőleg elkerüljön egy esetleges érzelmi kitörést – otthon többször heves sírógörcsöt kapott -, összeszedettnek és erősnek tudjon mutatkozni férje előtt. Pál rettenetesen sápadtnak és soványnak tűnt, mégis vidáman viselkedett a „Tündivel” való első találkozáson. A magánfogság évei nyomot hagytak a hercegen. Bebörtönzése idején a kommunista rendszer minden eszközzel megpróbálta rávenni Pál herceget arra, hogy mondjon le Ausztriában lévő vagyonáról, a herceg azonban nem engedett.