Az első könyve
Ritmus és tánc
![](https://www-cdn.esterhazy.at/user/images//Melinda/Jubilaeum/DeckblattBuchRhytmusundTanz_036@Stiftung.jpg?width=540)
A piruettek iránti szenvedélye miatt – egyetlen lendületvétellel 14–15 forgásra volt képes – a „Ventilátor kisasszony” nevet ragasztották rá.
![](https://www-cdn.esterhazy.at/user/images//Melinda/Jubilaeum/BuessendeMagdalena_0056@Stiftung.jpg?width=540)
Szerepeire nagyon lelkiismeretesen készült, a Rómeó és Júlia próbái idején rávette táncpartnerét Tatár Györgyöt, hogy együtt olvassák a témával kapcsolatos irodalmat és hogy múzeumi látogatásokat tegyenek annak érdekében, hogy minél jobban megismerjék a cselekmény történelmi hátterét. Közben folyamatosan papírra vetette a tánccal kapcsolatos gondolatait, 1939-ben megjelent Ritmus és Tánc címmel egyetlen könyve. A Zeneakadémián 1943-ban a Tánc címmel előadást is tartott, kollégái voltak segítségére a táncok illusztrálásában.
„A tánc volt az életelixírem“
![](https://www-cdn.esterhazy.at/user/images//Melinda/Jubilaeum/PlakatVortragTanzMusikakademie_0055_@OSZMI.jpg?width=540)
![](https://www-cdn.esterhazy.at/user/images//Melinda/Jubilaeum/VortragMusikakademie_0056@Stiftung.jpg?width=540)
Emellett szenvedélyesen szerette az aforizmákat. 1940 telére tervezte egy olyan könyv megjelentetését, amelyben filozófiailag kihegyezett eszmefuttatásokat adott volna közre a táncról. Sajnos nem került sor a mű kiadására. A szellemes gondolatok közül csupán néhány maradt fenn:
„Még nem jutott a tánc legmagasabb szintjére az, aki tudja, hogy táncol. Minden élő teremtmény lényege a ritmus. Legszebb formában a tánc teszi érzékelhetővé a ritmust.”
![](https://www-cdn.esterhazy.at/user/images//Melinda/Jubilaeum/Ritmuestanc_idezet.jpg?width=540)