Házasság
„Akkor is feleségül mennék hozzá, ha juhász lenne!“
Melinda 1945 augusztusában az Operaház társulatában megkapta a kitűnő prímabalerina assoluta címet. A herceg 1945 őszén jelentkezik újra nála és gratulál virágcsokorral az előadáshoz, majd ezt követő lágogatása alkalmából megkéri Melinda kezét. Az első lánykérés sikertelen, de 1946 februárjában megtörtént az eljegyzés. Ekkorra a herceg birtokait már kisajátították, és ez Melindának megkönnyebülést jelentett: „Akkor is feleségül mennék hozzá, ha juhász lenne!“ Az esküvő előkészületei teljes titokban zajlottak, hiszen ha kimondatlanul is, de a balerináknak tilos volt a házasságkötés. Melinda utoljára májusban a Sakuntala címszerepében lép fel.
Egy héttel később, június 23-án még egyszer láthatta a közönség, amikor „A denevér” táncbetétjében partnerével és jó barátjával, Tatár Györggyel a keringőt táncolta. „A tökéletes illúzió költői finomságával ajándékozta meg a közönséget Ottrubay Melinda, az Operaház elragadó prímabalerinája. Ottrubay Melinda szépsége és légiessége fantasztikus lendülettel a dallamba és ritmusba olvadva szinte eggyé vált a levegővel.” Ebben a pillanatban Melindán kívül senki sem tudta, hogy ez lesz az utolsó előadása. A fellépés alatt nyugodtnak tűnt, még nem fogta fel teljesen, hogy véglegesen búcsút mond a színpadnak, amely eddig az életet jelentette számára, és amelyen tündöklő sikereket aratott. Ezen az estén azonban élete fontos szakasza zárult le. Szenvedélyesen művelt hivatásáról lemondva tudatosan döntött a magánéleti boldogság mellett, hogy szeretett társával új úton induljon el, és családot alapítson. Minden energiáját új feladataira összpontosította, és az Operaháztól való búcsút követően minden kapcsolatot megszakított kollégáival.
