Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

naponta 10.00 - 17.00 óra között

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

2020. május 1 - november 3.
nyitva naponta 10.00 - 17.00 óra között
pénztárzárás 17.00 óra

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Péntek – vasárnap és ünnepnapokon 9.00 -17.00 óra

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Péntektől vasárnapig, valamint ünnepnapokon német nyelvű vezetések 10.30 és 15.30 órakor

Nyitvatartási idő

„Gyönyörű gyermekkor, nagyszerű karrier, boldog házasság. Akarhatok ennél többet?”

Ezek a pozitív gondolatok Esterházy Melinda hercegnétől származnak, aki magát folyamatosan képezve vált a Budapesti Operaház balett-társulatának ünnepelt csillagává, polgári származása ellenére ismeretséget kötött V. Esterházy Pál herceggel, majd hosszas habozás után feleségül ment hozzá.

Ottrubay Melinda 1920. május 24-én született Budapesten. Élénk és határozott gyermek volt. Nyolc éves korától kezdett táncolni, már 1931-ben felvételt nyer az Operaházba Brada Rezső osztályába. Az akkor tizenegy éves Melinda sikeres felvételi vizsgája hatalmas meglepetést okozott szüleinek, akiket a kislánynak most meg kellett győznie terveiről: Melinda balerina akart lenni!

Melinda 5 évesen, 1925-ben

Ahogy a későbbi interjúkban Melinda beszámolt erről, a családi ügyekben egyébként visszafogott Ottrubay Dezső meglehetősen hevesen reagált, mert életében először és utoljára arcul ütötte Melindát. Szerencsére nem lett különösebb hatása a fenyítésnek. Állhatatossága és vele született makacssága révén sikerült elfogadtatnia szüleivel választását. Édesapja egyetlen feltételhez kötötte engedélyét: az Operában zajló képzés mellett gimnáziumba is kellett járnia, és érettségi vizsgát kellett tennie.

A tanárok a „kis kedvenc“ becenevet adták neki.

Valóságos tánccsoda a 10-12 éves Ottrubay Melinda, aki egy Herlequin-táncot és egy Pasde deux.ot olyan nagyszerű kvalitásokkal, ötlettel, tudással és raffinemettel táncolt, hogy percekig zúgott utána a zsúfolt ház közönsége.“ (Magyarság, 1931. június 16.)