Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Kedd - vasárnap és ünnepnapokon 10.00 - 17.00 óra
Kedd - péntek csak vezetett túrák

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Téli jegy vezetett túrával
Hétfőn és szerdától péntekig 10.00 és 13.00 órakor.
Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 10.00, 13.00 és 15.00 órakor.

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Csütörtöktől szombatig, valamint ünnepnapokon 10.00 - 15.00 óráig

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Téli szünet

Nyitvatartási idő

Az örökség megőrzése

"Balzsam a léleknek"

Úgy tűnt, hogy a háború zűrzavarában az Esterházy család kulturális kincseinek nagy része elpusztult vagy eltűnt. Szép lassan azonban újabb és újabb darabokat sikerült fellelni és beilleszteni a jelenlegi állományba.

Az Esterházy család a 17. században alapított könyvgyűjteményének közel 2000 darabját 1945-ben elhurcolták a szovjet katonák. Már a hatvanas években újra Magyarországra került 700 darabja a gyűjteménynek. Ezek közül 2003-ban 334 darabot Budapesten visszaadtak Melinda hercegnének. Melinda ekkor járt először újra Magyarországon. Ellátogatott az Operába is, megtekintette A csodálatos mandarin c. előadást, és találkozott volt koreográfusának fiával, ifjú Harangozó Gyulával is, akinek édesanyja korábban Melinda legjobb barátnője volt.

Esterházy Melinda és Harangozó Gyula, 2003

2004-ben az akkori magyar kultuszminiszterrel, Hiller Istvánnal Melinda szándéknyilatkozatot ír alá a kultúra és művészet támogatásáról. Ennek a nyilatkozatnak eredményeként nyílik meg 2006 novemberében az Esterházy-kincsek című kiállítás a budapesti Iparművészeti Múzeumban, mely 1920 óta először egyesíti a szétszakított Esterházy gyűjteményt. A kiállításon Melinda hercegnét Ottrubay István és családja kíséretében 2007 tavaszán Szilágyi András, a kiállítás kurátora és Esterházy kutató vezette végig.

Esterházy Melinda és Szilágyi András
Esterházy-kincsek című kiállítás megnyitója az Iparművészeti Múzeumban

Az 1990-es évek elején az akkoriban újonnan létrehozott társasági forma, az osztrák magánalapítvány mellett döntött. A hercegné három alapítványban helyezte el a birtokot. Mivel az alapítványok megszüntethetetlenek voltak, ezáltal biztosították a jövő generációk számára az egyedülálló kulturális örökség elidegeníthetetlenségét és feloszthatatlanságát. Ezzel a hercegné nemcsak elhunyt férje kívánságát teljesítette, hanem bizonyos értelemben I. Esterházy Pál akaratát is, aki a 17. század végén örökségére feloszthatatlan hitbizományt alapított.