quartetto plus

A kastély korhű, barokk történelmi tereiben ezen a hétvégén egy új fesztivál keretében a vonósnégyeseké a főszerep. A koncertprogram olyan klasszikus nagyságok segítségével, mint Haydn, Beethoven, Schubert, valamint a 20. század elejéről Barber és Ravel, bepillantást enged a vonósnégyes műfaj történetébe és fejlődésébe.

Emerson String Quartet

Van okunk mélabúra, esetleg bánatra? Biztosan. Negyven, a kamarazene nemzetközi élvonalában eltöltött év után az Emerson String Quartet megérdemelten vonul vissza a koncertélettől. Ezt az alkalmat viszont mélabú és bánat helyett használjuk fel inkább arra, hogy kifejezzük hálánkat, és méltó módon búcsúztassuk a nagyszerű vonósnégyest. A Haydn Terem közönségének egyszerre lesz könnyű és nehéz dolga, hiszen az együttes különösen pazar programmal lép színpadra. Az Emerson Quartet tagjai mindig is szívükön viselték az amerikai kontinens zenéjének bemutatását; ezúttal Samuel Barber Adagio vonósnégyesekre című, eltúlzott, leplezetlen emocionális fájdalmat tükröző művét szólaltatják meg. A koncert záródarabja, Franz Schubert hatalmas, minden addigi határon túllépő, csodálatos G-dúr kvartettje a transzcendens kimondhatatlan érzését közvetíti.

A koncert fénypontjaként Haydn muzsikáját élvezhetjük, az est témájához illő kezdeti csattanóval: az 5. (G-dúr) kvartettben a szokásos nyitány helyett rögtön egy pianissimo záró kadenciát hallhatunk! A mű íve a profi népzenei betétektől az operaparódiáig terjed – Haydn humorát mindig is magasra értékelték az Emerson Quartet tagjai.

Quartetto di Cremona

Egy elragadó, fiatalkori mű két késői alkotás közé illesztve csendül fel ezen az estén. A Fono Forum zenei magazin 2018-ban a Quartetto di Cremona együttesét így méltatta: „A Beethoven-ciklus előadásával a Quartetto di Cremona az olasz vonósnégyes-kultúra kiváló nagyköveteként megerősítette pozícióját a nemzetközi nagyságok sorában is.“ Az együttest 2000-ben alapították, és az Esterházy-kastély közönsége végre újra hallhatja őket, többek között éppen Beethoven zenéjét interpretálva. A késői vonósnégyesek sorába tartozó, drámai-bánatos a-moll vonósnégyes magában foglalja az ismert, Egy felgyógyult beteg hálaimája az Istenséghez, líd hangnemben címet viselő lassú tételt is.

Egy kevésbé létfontosságú, de mindenképp lényeges dologban Ravel is hálát adhatott az égnek, nevezetesen akkor, amikor a „Ravel-affér” véget ért: miután a Prix de Rome zsűrije évekig elutasította a zeneszerző műveit, köztük a káprázatos, táncos F-dúr vonósnégyest, a konzervatív döntéshozók közül kettőnek a nyilvánosság nyomására le kellett mondania – a fiatal zeneszerző pedig díj nélkül ugyan, de mégis győztesként került ki a történetből.

Haydn 1. (G-dúr) kvartettjének egyetlen hangja sem utal arra, hogy ebben a műfajban ez lesz az egyik utolsó műve. Humor, melankólia és érzelmi mélység elbűvölő egységet alkotnak a darabban.

Leonkoro Quartet, Adelphi Quartett und Isidore String Quartet

Új zenei hagyománynak számít, hogy a Virágvasárnap előtti napon Joseph Haydn egy nagyszabású és különleges műve egy vagy több másik zeneszerző műveivel lép dialógusba, hogy azokkal együtt egy egészen különleges, spirituális élményben részesítsék a hallgatókat. A Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című alkotás a spanyol Cadíz egyik templomának megbízásából készült. „Minden bizonnyal az egyik legnehezebb feladat az volt, hogy megadott szöveg nélkül, képzeletből, szabadon kellett hét egymást követő, a hallgatót nem untató, hanem ellenkezőleg, olyan érzelmeket kiváltó adagio-t komponálni, amelyek a haldokló Megváltó szavaival egybecsengenek. Ezt a művét Haydn saját maga is többször sorolta a legsikerültebbek közé.” – írja a zeneszerző barátja, August von Griesinger. Három hírneves, fiatal vonósnégyes, mindannyian különböző versenyek díjazottjai állítják szembe Haydn művét három kortárs zeneszerző darabjaival, egy harmonikus, korszakokon, stílusokon, kultúrkörökön és vallásokon átívelő együttműködés keretében.