Esterházy-kastély

Nyitvatartási idő

Kedd - vasárnap és ünnepnapokon 10:00-17:00 óra

Nyitvatartási idő

Fraknó Vára

Nyitvatartási idő

Hétfő, szerda - vasárnap és ünnepnapokon
10:00-17:00 óra

Nyitvatartási idő

Lackenbachi-kastély

Nyitvatartási idő

Donnerstag bis Sonntag sowie feiertags von 10.00 – 16.00 Uhr geöffnet

Nyitvatartási idő

Szentmargitbányai Kőfejtő

Nyitvatartási idő

Téli szünet márciusig

Nyitvatartási idő

Az örökség megőrzése

"Balzsam a léleknek"

Úgy tűnt, hogy a háború zűrzavarában az Esterházy család kulturális kincseinek nagy része elpusztult vagy eltűnt. Szép lassan azonban újabb és újabb darabokat sikerült fellelni és beilleszteni a jelenlegi állományba.

Az Esterházy család a 17. században alapított könyvgyűjteményének közel 2000 darabját 1945-ben elhurcolták a szovjet katonák. Már a hatvanas években újra Magyarországra került 700 darabja a gyűjteménynek. Ezek közül 2003-ban 334 darabot Budapesten visszaadtak Melinda hercegnének. Melinda ekkor járt először újra Magyarországon. Ellátogatott az Operába is, megtekintette A csodálatos mandarin c. előadást, és találkozott volt koreográfusának fiával, ifjú Harangozó Gyulával is, akinek édesanyja korábban Melinda legjobb barátnője volt.

Esterházy Melinda és Harangozó Gyula, 2003

2004-ben az akkori magyar kultuszminiszterrel, Hiller Istvánnal Melinda szándéknyilatkozatot ír alá a kultúra és művészet támogatásáról. Ennek a nyilatkozatnak eredményeként nyílik meg 2006 novemberében az Esterházy-kincsek című kiállítás a budapesti Iparművészeti Múzeumban, mely 1920 óta először egyesíti a szétszakított Esterházy gyűjteményt. A kiállításon Melinda hercegnét Ottrubay István és családja kíséretében 2007 tavaszán Szilágyi András, a kiállítás kurátora és Esterházy kutató vezette végig.

Esterházy Melinda és Szilágyi András
Esterházy-kincsek című kiállítás megnyitója az Iparművészeti Múzeumban

Az 1990-es évek elején az akkoriban újonnan létrehozott társasági forma, az osztrák magánalapítvány mellett döntött. A hercegné három alapítványban helyezte el a birtokot. Mivel az alapítványok megszüntethetetlenek voltak, ezáltal biztosították a jövő generációk számára az egyedülálló kulturális örökség elidegeníthetetlenségét és feloszthatatlanságát. Ezzel a hercegné nemcsak elhunyt férje kívánságát teljesítette, hanem bizonyos értelemben I. Esterházy Pál akaratát is, aki a 17. század végén örökségére feloszthatatlan hitbizományt alapított.