»A fegyelem a legfontosabb, a nélkül minden hiába!«

 (Esterhazy)

Karrierje kezdetekor Melinda hihetetlenül fiatal volt. 1934-ben tizenhárom évesen táncolta el »A babatündér« című balett beszélő babájának szerepét. Erőfeszítéseit hamarosan siker koronázta, hiszen 1934. július 1-jén tizennégy évesen szerződést írt alá a Magyar Királyi Operaházzal, így ettől kezdve saját fix fizetéssel rendelkezett.

Artikel drucken Nyomtatás Artikel versenden Küldés

Hogy a többi szólótáncosnő közül kitűnjön, fontos volt, hogy tovább képezze magát. 1935 nyarán ösztöndíjat kapott, és több hónapra Párizsba költözött, hogy sok más világhírűvé lett táncoshoz hasonlóan az orosz Ljubov Jegorovától, a Moszkvai Nagyszínház egykori prímabalerinájától tanuljon. A tizenöt éves lány 1935. november 20-án mutatkozott be szólótáncosként. Léo Delibes »Szilvia« című balettjének címszerepében, vagyis az erényes vadász és nimfa szerepében elbűvölte mind a sajtót, mind a közönséget. »A színpadot mintha friss fuvallat járta volna be Ottrubay Melinda, a fiatal balerina táncának köszönhetően, aki rendkívül kellemes meglepetést okozott a címszerepben. Az ígéretes tehetség finom eleganciával, virtuóz spicctechnikával és mozdulatokkal mutatkozott be első nagy szerepében.«

Fiatalsága ellenére Melinda meg tudta állni a helyét az Operaház három másik nagy szólótáncosnője mellett, 1936. július 1-jén címzetes szólótáncosnővé nevezték ki. Az újságírók is egyre inkább felfigyeltek szerepmegformálásaira, Melinda kisugárzását és táncának intenzitását a legendás orosz balerina, Anna Pavlova képességeivel hasonlították össze: »Tökéletes táncképek követték egymást elegáns beállításokban. Ahogy az első csoport élén megjelent az elragadó Ottrubay Melinda, finom és költői kecsességével, csillogó technikai virtuozitásával a cári balett fényes korszakát és Anna Pavlova szellemét idézte meg.«

A művészi előadás, a legendás szerepeknek a tánc segítségével történő megformálása olyan kitűnően sikerült, hogy más színházak arra buzdították balett-táncosaikat, nézzék meg a rendkívüli teljesítményt. A fellépés meghatározó esemény volt a balerina magánéletére nézve is. A kultúrát és művészeteket kedvelő Esterházy Pál, aki gyakran járt a budapesti Operaházba, el volt ragadtatva a táncesttől, a »Rómeó és Júlia« kedvenc balettjévé vált. Az egyik előadást követően az öltőzőben hercegi virágcsokor várt Melindára.

Melinda karrierje egybeesett az Európában zajló nagy politikai változások korszakával. 1937 októberében létrejött a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Szocialista Párt, 1938 márciusában Ausztriát a Német Birodalomhoz csatolták. Melindának minden bizonnyal tudomása volt a világpolitikai jelentőségű eseményekről, a balett világának eseményei azonban nagymértékben lekötötték.

Melindát már nemcsak Magyarországon tartották számon, sorozatos vendégszereplései révén Európában is ismertté vált, táncolt Németországban, Olaszországban és Angliában is.  Élvezte a hírnevet és a személye körüli »felfordulást«. »A tánc volt az életelixírem« - emeli ki a lényeget. »A legcsodálatosabb dolog, amikor az embert olyan hosszan tapsolják, hogy már a vasfüggöny is bezárul. A taps rendkívül motivál, jót tesz a léleknek, és lendületet ad.« A piruettek iránti szenvedélye miatt - egyetlen lendületvétellel 14-15 forgásra volt képes - a »Ventilátor kisasszony« nevet ragasztották rá.

Az egyre nagyobb hírnév ellenére Melinda szerény maradt magánemberként. Szabadidejében legszívesebben a Lendvay utca 23. szám alatti szülői ház nyugodt környezetébe vonult vissza. Szobájában híres filozófusok műveit olvasta, zenét hallgatott, gondolatainak papírra vetésével foglalkozott, az önismeret útját járta. 1939-ben megjelent első és egyetlen könyve »Ritmus és tánc« címmel. Emellett szenvedélyesen szerette az aforizmákat.

Mérvadó személyiséggé vált fiatal kora ellenére. 1942. április 15-én előadást tartott »Beszélgetés a táncról« címmel, majd a Zeneakadémián 1943. február 11-én megtartott, teltházas előadását is teljes mértékben a tánc témájának szentelte. Az est különlegességét és újszerűségét az adta, hogy kollégái tánccal illusztrálták szavait. A csúcspontot a »Kék Duna keringő« jelentette, amelyet Melinda maga táncolt partnerével. Más szólótáncosnőkhöz hasonlóan Ottrubay Melinda is tett kirándulást a film műfajába. Így a részlegesen fennmaradt »Magyar feltámadás« című filmben az egyik főszerepet játszotta, Horváth Jenő »Pénz áll a házhoz« című filmjének pedig egyik mellékszerepét kapta meg. Önkritikára készen azonban megjegyezte, hogy nem volt megelégedve színészi teljesítményével.

Esterhazy Privatstiftung
Esterhazyplatz 5
7000 Eisenstadt, Austria
T +43 (0) 2682 / 63004-0

         © Thu Nov 23 02:36:00 CET 2017 Esterhazy Betriebe GmbH